A hétfői órán négy, különféle didaktikai modellel ismerkedtünk meg, melyek a következők:
Felix von Cube – Kibernetikai-információelméleti didaktikai modell
Carroll – Tanulási hatékonyság modell
Nagy Sándor – Didaktikai modell a folyamat mikrostruktúrája
Báthory Zoltán – Didaktikai szemléletmód
Felix von Cube didaktikai modellje volt számomra a legérdekesebb, mivel első hallásra „távol áll tőlem”. Ezen modell alapja a szabályozás, mely egy kibernetikai szabályozási körrel írható le. Ami nekem ebben szembetűnő, és kevéssé pozitív, hogy nem foglalkozik a tanuló egyéni sajátosságaival, úgynevezett zavaró tényezőknek nevezi a belső és külső hatásokat.
Caroll tanulási hatékonyság modelljének – véleményem szerint – érdekessége, hogy a feladatot az iskolai munka folyamatosságának megtöréseként értelmezi. Kérdéses, hogy tényleg csak egy tanulási feladattal célszerű-e egyszerre foglalkozni. Az előzőekben említett modellel ellentétben, Caroll befolyásoló tényezőnek tartja a tanulói adottságokat, külön kitér erre a szempontra, tényezőre, a tanulási feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló és a szükséges idő arányának meghatározása kapcsán.
Nagy Sándor didaktikai modelljében, a folyamat mikrostruktúráját tekintettük át. Ebből arra következtetek, hogy ezen modell figyelembe veszi a tanulót, mivel informálja a tanulási célról, valamint fontosnak tartja a tanulók aktivizálását, érdeklődésük felkeltését.
Báthory Zoltán didaktikai szemléletmódja tágabbnak mondható az eddig említetteknél, mivel maga a társadalom és a civil szféra is jelentős szerepet kap a modellben, mint a célokat és tartalmakat meghatározó tényezők. A Báthory-féle elmélet a környezetet, mint az egész rendszert befolyásoló összetevő tekinti.
Érdekes feladat az ilyen elméletekről való vélemény alkotása, mivel egyrészt nem ismerjük őket részletesen, másrészt pedig igen híres, a témához értő szakemberek által nagyra tartott személyekről beszélünk, így kérdéses, hogy milyen mértékben formálhatunk modelljeikről különféle nézeteket…
A hét folyamán feladatunk még egy-egy „didaktikai modell létrehozása” a megbeszélt elméletek alapján, „Iskola 2.0” és „Osztályterem 2.0” elnevezéssel, MindMeister segítségével, valamint négy Wikipédia szócikk közös megalkotása az említett modellek kapcsán.
