Sokszínű összetétel

Résztvevőket tekintve igen vegyes az összetétel. Mindkét nem képviselteti magát a továbbképzésen, ugyanúgy vesznek részt humán, mint reálszakos pedagógusok, sőt még testnevelő tanár is bővíti a csapatot. A későbbiek során megtudtuk, ők is egyszerűen hasznosíthatják az IKT-s eszközöket tanításuk folyamán, különféle projektekkel kapcsolódhatnak az eTwinning programhoz. Kifejezetten jó projektek születhetnek például abból, ha a különböző országban élő diákok, pedagógusok megtanítják/ megtanulják a partnerország(ok) jellemző játékait, mindezt IKT-s környezet támogatásával. A program első részében több érdekes és igen hasznos “jó gyakorlattal” ismerkedtünk meg, melyekből számtalan ötletet meríthettünk.

Ami elromolhat, az el is romlik…

A nap folyamán áramszünet nehezítette a munkát, amit különféleképpen reagáltak le a résztvevők. Valaki próbálta viccesen elütni az időt, de volt, aki a szervezőket hibáztatta…

A probléma megoldódott, míg a technika nem támogatta a folytatást, bemutatkozó játékot játszottunk, így kicsit jobban megismerhettük egymást.

A bemutatkozásomat egy idős, volt iskolaigazgató a következőképp reagálta le: „Nem vagy te egy kicsit túlképzett? „ Majd a „Nem akarsz előadást tartani?” kérdést szegezték felém…

Számomra is új web2.0ás alkalmazások

A program következő pontjaként, különféle web2.0-ás szolgáltatásokkal, és azok iskolai felhasználásával ismerkedtünk meg. Sok ismerős alkalmazás került szóba, de számomra is kifejezetten sok újdonság szerepelt köztük, például a TagGalaxy (képkereső), amely címkék (tag-ek) segítségével sok-sok képet csoportokba rendez, így egy általánosabb keresés után pontosíthatjuk, milyen témakörben keressük az adott képet. Megismerkedtem továbbá egy, a sajátos nevelési igényű gyermekek tanulását, fejlődését elősegítő programmal is: Beszédmester.

Közel 25 alkalmazásról kaptunk rövid bemutatást. Úgy gondolom, ha ilyen széleskörű tájékoztatás után valaki nem tud olyat választani, amit a saját óráin, oktatásához kötődően jól használhatna, nem is nagyon akar…

Végül sikeresen regisztráltunk az eTwinning „háttér”felületén, melyet a képzés során használunk majd.

Hallgatóság

A résztvevők hozzáállása igen különbözőnek mondható. Van a hallgatóságnak lelkes része, akik figyelnek, helyeselnek, aktívan részt vesznek a folyamatokban, de így az első nap passzivitást is tapasztaltam a publikum egy bizonyos hányada részéről. Ehhez kapcsolódóan jó lenne tudni, hányan vesznek részt „önszántukból” a képzésen.

Többször éreztem a nap folyamán azt az érzést, hogy „mindig az nem jó, ami van”. Ha előzetesen kérnek valamit a képzők az a probléma, ha a helyszínen kell tevékenykedni, akkor az…

Minden elismerésem azoknak, akik a képzést tartják, szervezik!!!

A „digitális bennszülött” kifejezés elhangzásakor felhördülés hallatszott a csoportban, ennek okára kifejezetten kíváncsi lennék, de sajnos nem sikerült kiderítenem.

Érdekesnek tartottam, amikor az egyik pedagógus a következőket mondta egyik felszólalása alkalmával: „Ha akarom, se tudom kitiltatni a gyerekek életéből a Facebook-ot… Az internetnek a jó oldalát szeretném használni.” Igaz, a megszólalás nem egyértelműen a Facebook ellen irányult, akkor merült fel, mikor ezen alkalmazás veszélyeiről esett szó, hogy mik azok a pontok, melyekre szükséges lenne a diákok figyelmét felhívni (pl. milyen képeket töltenek fel magukról, kik láthatják az egyes tartalmakat). Mindenesetre érdekes volt hallani, hogy van, akinél a „negatív” alkalmazások közt szerepel az egyik leggyakrabban használt portál…

Kíváncsian és érdeklődve várom a holnapi napot!

Ahogy azt akár maga a kurzus felépítése is mutatja, napjainkban egyre fontosabb szerepet kap a weben való megjelenés. Ennek egyik formája az e-portfolió, mely lehetőséget ad munkáink összegzésére, rendszerbefoglalására.

Az e-portfoliónak három típusa van, melyek a következők:

-         Összegző e-portfolió

Az összegző e-portfólió általában időrendi sorrend alapján, a tapasztalatok, gyakorlatok sorra vételezésével készül.

-         Elemző e-portfolió

Az elemző portfolió a személyes tapasztalatokat, véleményeket tartalmazza, ezek által megvalósult szakmai fejlődést írja le.

-         Ábrázoló e-portfolió

E portfolió típus a célokat, és azok megvalósításáért végzett tevékenységeket tartalmazza. Ebben az esetben azok a munkák kerülnek előtérbe, melyek a szakmai fejlődéshez nagymértékben hozzájárultak.

Fontos az e-portfolió készítése kapcsán, hogy milyen céllal szeretnénk azt létrehozni. Nagymértékben befolyásol például, hogy mely korosztály szeretné elkészíteni az adott portfoliót. Természetesen más-más szempontokat kell figyelembe venni az általános iskolás diákoknál, az egyetemistáknál, vagy akár egy munkavállalónál. Azonban véleményem szerint mindhárom említett korosztály számára alkalmas az e-portfolió, érdemes kihasználni annak előnyeit (hogy csak a legfontosabbakat említsem: kereshető, módosítható, hordozható).

A weben való megnyilvánulás jelentősége napjainkban folyamatosan növekszik, nem árt ezt figyelembe venni egy-egy portfolió készítésénél sem.

Kérdések azonban felmerülnek az e- portfolió, oktatásban való alkalmazásával kapcsolatban:

-         Mikor és minek hatására jelenik meg az e-portfolió az oktatásban?

-         Mekkora jelentőséget kap majd az oktatásban az e-portfolió?

-         Mely intézményekben terjed el az e-portfolió használata?

• kölcsönös függőség
• motiváció a közös célok elérésére
• baráti viszonyok kialakulása
• kommunikációs készségek fejlődése

- tanár feladatai:

• óra céljának pontos bemutatása
• alapvető ismeretek közlése
• csoportok kialakítása
• csoportok munkájának segítése
• produktumok értékelése vagy közös munka bemutatása csoportonként
• csoportos és egyéni teljesítmények értékelése

forrás:  Falus Iván (1998): Az oktatás stratégiái és módszerei,In: Falus Iván(szerk.): Didaktika, 278.o Nemzeti Tankönyvkiadó

- használható eszközök, alkalmazások

• közösségi oldalak: iwiw, Facebook, Myvip
• képmegosztó oldalak: Picasa, Flickr
• videomegosztó oldalak: Youtube, Indavideo
• blogok, mikroblogok: Twitter
• online “irodai alkalmazások”: Google Dokumentumok, Google Naptár
• linkmegosztó szolgáltatások: Delicious
• virtuális világok: Second Life
• azonnali üzenetküldő alkalmazások: MSN, Skype

- cél: társadalmi életre való felkészülés feltételei (információs társadalom!!)

• kölcsönös függőség -> online “irodai alkalmazások”
• motiváció a közös célok elérésére -> online “irodai alkalmazások”
• baráti viszonyok kialakulása -> közösségi oldalak, azonnali üzenetküldő alkalmazások (?!)
• kommunikációs készségek fejlődése -> blogok, mikroblogok; azonnali üzenetküldő alkalmazások (?!)

- tanár feladatai:

• facilitátori szerep
• óra céljának pontos bemutatása
• alapvető ismeretek átadása, nem kizárólagosan közlés útján
• csoportok kialakítása, munkájának segítése web 2.0ás eszközök segítségével (választási lehetőségek)
• produktumok értékelése vagy közös munka bemutatása csoportonként (web 2.0-ás eszközök segítségével)
• csoportos és egyéni teljesítmények értékelése



Azonban az is tény, hogy a számítógéppel segített tanulás a kezdetek kezdetén még az egyéni tanulást támogatta. A technika, és az oktatás fejlődése következtében egyre jobb programok, lehetőségek kerültek a diákok/ tanárok elé. Kérdés azonban, hogy hogyan befolyásolja ez a tanulási folyamatot, valamint, hogy milyen hatással van a gyermekekre/diákokra. Felvetődik dilemmaként az is, hogy a tanárokat milyen mértékben befolyásolják az új lehetőségek. Képesek-e együtt haladni a technika fejlődésével, követni, megfelelni az újabb és újabb generációk igényeinek. Értem ez alatt például a web2es eszközök használatát, vagy az Internet segítségével való tanulást. Ami a mai pedagógusok nagy többsége számára feladatként jelenik meg, az a diákoknak hétköznapi rutin. Észre sem veszik a kommunikáció igen gyors áramlását, míg jó néhány tanár számára ez újdonság. Tehát az eddig felsoroltak, és az általam tapasztalt helyzet azt mutatja, hogy a számítógéppel segített tanulás társas, mivel a web2es alkalmazások segítségével a diákok információkat osztanak meg egymással.

Felvetődik azonban a kérdés, hogy az Internet előtt ülve, a gyakran megosztott dokumentumok, fájlok ténylegesen társassá teszik-e a tanulást. Ezen kurzus (Informatika az oktatásban 2.) kapcsán heti két blogbejegyzés írása ajánlott mindenkinek, külön-külön. Hiába tartozik az órához közös Twitter, vagy MindMeister térkép, hiába ismerjük már egymást Facebookon, vagy Iwiwen, ha blogbejegyzést írunk, azt egyedül tesszük. Leülünk a gép elé, mindenki külön, külön, és a saját gondolatait „veti papírra”. Utána természetesen a Google olvasó segítségével nyomon követjük, hogy kinek milyen elképzelései voltak az adott témával, témákkal kapcsolatban. Újabb kérdés, hogy ebben az esetben melyik részt tekintjük tanulási folyamatnak? Beletartozik-e mindkét említett forma? Vagy csak a saját gondolatok megfogalmazása, a téma átgondolása, átolvasása? Vagy egymás elméleteivel, ötleteivel való ismerkedés? Vagy az órai részvétel, a tanári előadás, beszélgetés?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdések merülnek fel bennem a témával kapcsolatban, melyek továbbgondolásáról a hét második bejegyzésében adok majd számot.

A házi feladatot választottam a felsoroltak közül. A Didaktika könyv megfogalmazásában a házi feladat a tanulók önálló, a tanulási órák között végzet tevékenységén alapuló oktatási módszer. A pedagógus szerepe ebben az esetben a házi feladat kijelölése, a tanulóknak a házi feladat megoldására való felkészítése, és a házi feladatok értékelésére korlátozódik.

A házi feladat 2.0-s verzió – elképzelésiem szerint, – természetesen IKT- eszközökkel támogatott.

A szakirodalom megemlíti, hogy rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell a házi feladatot, különben a tanulók nem törekszenek a színvonalas megoldásra. Célszerű megoldás lehet erre olyan rendszerek alkalmazása, melyek azonnali visszajelzést adnak a gyermekek számára, avagy leegyszerűsítik a pedagógus feladatát. Erre példa lehet akár egy egyszerű teszt készítése, melyet automatikusan javíthatnak maguk a tanulók. Így a házi feladat időigényes kijavítása csökkenthető.

A házi feladat 2.0 szerint a közös munka ugyanúgy megjelenhet házi feladat formájában, mint a normál tanítási órán. Például egy új tananyag kapcsán az előzetes ismereteket fogalomtérkép, vagy egy Google dokumentum használatával, alkalmazásával lehet felmérni, felidézni. Ez segítséget jelent a tanárnak, mivel látja, hogy mely tananyagrészekre emlékeznek a diákok, valamint a gyermekeknek is, mivel egyrészt felidézik az új anyaghoz kapcsolódó eddigi ismereteiket, másrészt pedig tapasztalatokat gyűjthetnek a közös tudáskonstruálásból, munkából.

A tanulók végezhetnek gyűjtőmunkát az internet segítségével. Akár megadhatunk – általunk hitelesnek tartott – forrásokat, így kiküszöböljük azon problémát, mely szerint az interneten nem valós információk is szerepelnek.

Egy-egy új téma, vagy feldolgozandó tananyagrész kapcsán blogot is indíthatnak a diákok, melyben a saját gondolataikat, elméleteiket fejtik ki, átgondolják az adott témát, egyéni szemszögükből értelmezik azt. A kommentálás segítségével megoszthatják véleményüket a másik tanuló ötleteivel kapcsolatban, valamint lehetőség van az alapgondolat kifejtésére, kibontására. Pozitív hozadéka lehet a módszernek, hogy különféle gondolkodásmódokat ismernek meg a fiatalok, valamint kompenzálhatja – az oly sokat emlegetett, – órai időhiányt. Az egyénre szabott értékelés továbbra is megmaradhat a pedagógus részéről, azonban a web2-es eszközök alkalmazásával a diákok előtt is megnyílik az út, társaik munkáinak értékelésére.

Az új anyag megtanulása, közös átgondolása után – rögzítésképpen – egy wikipédia szócikk keretében a diákok – szintén közös munkával – összegezhetik a tanultakat.

Az IKT-val támogatott oktatás előnye továbbá, hogy sok esetben a diákok értékelhetik egymás munkáját, így a tanulók szerepe erősödik, a pedagógus kizárólagos értékelő funkciója pedig csökken.

A felsorolt példák is azt mutatják, hogy rendkívül sokféle lehetőség rejlik a 2.0-s oktatási módszerekben, és ahogy azt már sokszor említettem, az IKT-s eszközökkel támogatott módszerekkel szívesebben dolgoznak a mai fiatalok, emiatt feltétlen szükség van a pedagógustársadalom nyitottságára e témakörben is.

Érdekes órán vehettünk részt e hét hétfőn. Négy csoportot/ párt alkotva ismerkedtünk meg a projekt, és a vita 1.0-ás valamint 2.0-ás változataival, jellegzetességeivel. Két csoport feladata a vita/ projekt 1.0-s változatával való megismerkedés volt, ők a könyvtárban, Didaktika könyv segítségével dolgoztak, míg a másik két csoport az internetet hívta segítségül. Minden páros számítógép előtt ült, így közösen, – a MindMeister programot használva-, alkottunk egy fogalomtérképet, melyet mindenki szerkeszthetett, és egészében láthatott az óra végére. Tulajdonképpen közösen hoztuk létre a tartalmat, web2-es eszköz segítségével.

Az IKT-vel támogatott, és az IKT nélküli módszertan különbségei

Projekt

A projektmódszer – a Didaktika könyv szerint – a tanulók érdeklődésére, a tanárok és diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. A projektek középpontjába általában gyakorlati probléma kerül, mely nem egy konkrét tárgyhoz kötődik. A diákok fontos szerepet vállalnak a munkafolyamatban, őket motiváló cél helyezkedik el a középpontban, ezáltal valószínűbb a feladat pozitív kimenetele. A könyv felosztása négyféle projektet különböztet meg: gyakorlati feladat, esztétikai élmény átélése, egy probléma megoldása, valamint a tudás elsajátítása.

A projektmódszer 1.0 és 2.0 lépései hasonlóak,  előbbi fokozatai: témaválasztás, tervezés, kivitelezés, zárás, értékelés, utóbbihoz pedig a DDM-É modell tartozik: döntés, tervezés, megvalósítás, értékelés. A 2.0-s változat külön taglalja a tanár és a diák szerepét az egyes lépésekben, valamint ebben az esetben a multimédiás tartalmak megjelenése a jellemző. Az értékelés tekintetében a multimédiás projekteknél az elkészült anyag bemutatásán kívül, megjelenik az ön-, valamint a társak értékelése is. Ennek jelentős szerepe van a közös munka fejlődése érdekében, valamint, hogy a diákok saját készségeiket, képességeiket jobban megismerjék.

Vita

A vita – szintén a Didaktika könyv alapján – dialogikus szóbeli közlési módszer, melynek az ismeretek elsajátításán túl, célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése is. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus pedig a háttérből irányítja annak menetét.

Az 1.0-s verzió egyrészt kiemeli, hogy a tanár a háttérből irányít, másrészt a különféle feladatait ismerteti: tanulók felkészítése, vita előkészítése, vita vezetése, vita lezárása (következtetések megfogalmazása). Részletezi a tanulók közti interakciók jellemzőit, melyek a következők: a résztvevők egyenrangúsága; a vélemények, kijelentések, állítások ütközése; valamint, hogy a téma kiindulópontja kötött, azonban sokféle válasz lehetséges. A megvalósulásnak különféle feltételei vannak: logikai, morális, intellektuális, nyitottság.

A 2.0-s verzió célként a munka világára való felkészítést emeli ki, mivel már a hazai közoktatás is központi törekvésként említi az életszerű helyzetekben való helytállást.  Ehhez szükséges a világos érvelés; a partner közléseinek megértése, értékelése; a saját álláspontot érthetően, meggyőzően tükröző válaszadás. Ezen elképzelés szerint a tudás vizuális megjelenítése sok előnnyel jár visszakövethetőségének következtében.

Egy vitakövető szoftver segíthet a megbeszélések strukturálásában, a felszólalások helyes sorrendjének megállapításában, vagy akár a támogatások és ellenvélemények kiemelésében is. A kollaboratív, Vita-alapú Tanítási Módszer célja a vitamódszer támogatása, a kommunikációt segítő, és egyúttal értékelő eszközzel. Ezen szoftver képes a tanári értékelésnél hatékonyabban feldolgozni a vitában elhangzott érvek súlyát, és relevanciáját.

A különféle vitakövető szoftverek egyértelműen nagy segítséget nyújtanak a pedagógusoknak, valamint jól segítik az osztályban zajló munkát. Maga a vita módszere alapvetően fontos, hogy megjelenjen az oktatásban, az egyes tanórák keretében. Ennek – a fent felsoroltak alapján – hatékonyabb, jobban követhető módja a 2.0-s verzió. Még inkább elősegíti a közös tanulást, a megosztott vélemények, állítások osztályozását, értékelését. Nem mellékes az a jelenség sem, hogy a diákokhoz közebb áll az informatikai háttérrel támogatott oktatás, ezáltal a pl. vitakövető szoftverekkel elősegített tanulási módszer.

Összességében megállíthatjuk, hogy maga a projekt és a vita – mint oktatási módszer -, egyértelműen előnyös, hasznos a tanulás/ tanítás szempontjából. A projektmódszer elősegíti a tantárgyközi kapcsolatok megteremtését, valamint a társakkal való együttműködést is javítja. A vita a diákok szóbeli közlésének fejlesztése céljából rendkívül ajánlatos, mivel fejlődik érvelő készségük, kifejezőképességük. Valamint véleményem szerint, – mint az, az előző bejegyzésekben is olvasható-, levonható az a következtetés, hogy az IKT-s eszközökkel támogatott tanórák jobban inspirálják a tanulókat, tehát a 2.0-s verziók a megfelelőbbek számukra.

A gondolatmenetem szerint az elmélet a célokból indul ki, melyek segítségével meghatározható a tartalom. Ennek kapcsán elkerülhetetlen a NAT figyelembevétele. Az oktatási folyamatot nagymértékben befolyásolják az iskolában jelenlevő különböző személyek, a köztük lévő kapcsolat, és az egyéni sajátosságok. A kapcsolatot összefüggésbe hoztam a konnektivizmussal, mivel az alapgondolat, amiből ki kellett indulni, az iskola 2.0 és osztály 2.0. Mondhatjuk, hogy a konnektivizmus szerint a „kapcsolat minden”. Az említett tanuláselmélet (???) visszahat az osztály 2.0 kategórián belül említett IKT-alapú eszközrendszerre (web2.0-s eszközök). A tanulás folyamán jelentős szerepet játszanak a belső, és külső hatások, melyek hatnak a személyekre, ezáltal a folyamatra, így ennek figyelembevétele elengedhetetlen. Az osztályon belül a különféle módszerek, munkaformák meghatározása nagy szerepet tölt be a feladatok kidolgozásában, valamint az oktatás eredményességében. Itt fontos szerepet játszik a differenciálás, a tanulók egyéni jellemzőinek figyelembevétele. Szükséges minden diák esetén a motiválás, a meghatározott cselekvés eredményes végrehajtása érdekében. A feladatok által a kompetenciák fejlesztése nagy szerepet kap, jelen esetben a digitális kompetenciával az élen. Ezek alapján az eszközrepertoár kialakítható, mely ebben az esetben a web2-es eszközökre koncentrálódik. A feladatok általi tudáskonstruálás után a mérés, értékelés következik a folyamatban, melynek kapcsán szintén figyelembe kell venni az egyéni sajátosságokat, szükséges a differenciálás. A mérés, értékelés nem csak osztály, hanem iskola szinten is meg kell jelenjen, mely többek közt a minőségbiztosítást szolgálja.

Felix von Cube – Kibernetikai-információelméleti didaktikai modell

Carroll – Tanulási hatékonyság modell

Nagy Sándor – Didaktikai modell a folyamat mikrostruktúrája

Báthory Zoltán – Didaktikai szemléletmód

Felix von Cube didaktikai modellje volt számomra a legérdekesebb, mivel első hallásra „távol áll tőlem”. Ezen modell alapja a szabályozás, mely egy kibernetikai szabályozási körrel írható le. Ami nekem ebben szembetűnő, és kevéssé pozitív, hogy nem foglalkozik a tanuló egyéni sajátosságaival, úgynevezett zavaró tényezőknek nevezi a belső és külső hatásokat.

Caroll tanulási hatékonyság modelljének – véleményem szerint – érdekessége, hogy a feladatot az iskolai munka folyamatosságának megtöréseként értelmezi. Kérdéses, hogy tényleg csak egy tanulási feladattal célszerű-e egyszerre foglalkozni. Az előzőekben említett modellel ellentétben, Caroll befolyásoló tényezőnek tartja a tanulói adottságokat, külön kitér erre a szempontra, tényezőre, a tanulási feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló és a szükséges idő arányának meghatározása kapcsán.

Nagy Sándor didaktikai modelljében, a folyamat mikrostruktúráját tekintettük át. Ebből arra következtetek, hogy ezen modell figyelembe veszi a tanulót, mivel informálja a tanulási célról, valamint fontosnak tartja a tanulók aktivizálását, érdeklődésük felkeltését.

Báthory Zoltán didaktikai szemléletmódja tágabbnak mondható az eddig említetteknél, mivel maga a társadalom és a civil szféra is jelentős szerepet kap a modellben, mint a célokat és tartalmakat meghatározó tényezők. A Báthory-féle elmélet a környezetet, mint az egész rendszert befolyásoló összetevő tekinti.

Érdekes feladat az ilyen elméletekről való vélemény alkotása, mivel egyrészt nem ismerjük őket részletesen, másrészt pedig igen híres, a témához értő szakemberek által nagyra tartott személyekről beszélünk, így kérdéses, hogy milyen mértékben formálhatunk modelljeikről különféle nézeteket…

A hét folyamán feladatunk még egy-egy „didaktikai modell létrehozása” a megbeszélt elméletek alapján, „Iskola 2.0” és „Osztályterem 2.0” elnevezéssel, MindMeister segítségével, valamint négy Wikipédia szócikk közös megalkotása az említett modellek kapcsán.

Képek feltöltésére, megosztására használható alkalmazás. Egyes témakörök kapcsán, adott felületen összegyűjthetjük a különféle helyekről származó képeket, melyek bemutatása elősegíti a téma feldolgozását.

Flickr – képmegosztó szolgáltatás

A Picasa-hoz hasonló képmegosztó szolgáltatás, előnyei a fent felsoroltak, valamint ennél az alkalmazásnál lehetőségünk van a képeket címkékkel ellátni, és ennek segítségével böngészni. Így a különféle témakörök feldolgozásánál könnyen hozzájuthatunk mások által szerkesztett, egységesített tartalmakhoz.

Google Docs – Google Dokumentumok

Szöveges dokumentumok, táblázatok létrehozására, közzétételére alkalmas. Előnye, hogy közösen, akár egyszerre is szerkeszthetőek, formázhatóak a dokumentumok, majd ezeket tárolhatjuk, és az adott személyek bármikor hozzáférhetnek, kiegészíthetik, alakíthatják azt. Egy-egy témakör közös feldolgozására kiválóan alkalmas, és az összefoglalás keretében könnyen áttekinthetővé teszi a taglalt tartalmakat. A pedagógus szemszögéből is hasznos, mivel könnyen követhető, hogy ki hogyan, milyen aktivitással vett részt a közös tudáskonstruálásban.

Google Maps – térképszolgáltatás

A már sokak által ismert és használt Google Maps ingyenes online térképszolgáltatás, mely segítséget jelenthet különféle órák keretében térképek, valamint az adott területről származó régi, és aktuális képek megtekintésében. Az alkalmazás szabadon mozgatható és nagyítható térképeket tartalmaz, így akár útvonaltervet is készíthetünk tanulmányi kirándulásokhoz.

Del.icio.us – Social bookmark

Könnyen használható szolgáltatás a létrehozott könyvjelzőink rendezésére. Az alkalmazás lehetővé teszi, hogy a mások által használt könyvjelzőket is megtekintsük, így egyes témakörökben könnyen felfedezhetünk új tartalmakat.

• (pedagógiai megközelítés
  • blog írása közben a tanuló mindenképp átgondolja, saját szemszögéből értelmezi az adott témát
  • társai blogját olvasva megismerheti a különféle gondolkodásmódokat
  • a pedagógus számára is könnyebb a tanulók egyéni gondolkodásmódjának feltérképezése
  • kompenzálja az órai időhiányt)

• IKT megközelítés
  • a kommentálás lehetőséget nyújt a közös gondolkodásra, az alapgondolat további kibontására
  • széleskörű médiamegosztási lehetőség
    • mp3, m4a, wav, ogg,
    • 3Gb alap tárhely (bővíthető)
  • linkek és oldalak hozzáadásának lehetősége (kategorizálási lehetőség)
  • grafikus használati útmutató
  • személyre szabható megjelenés
  • az egyes blogok egyszerű értékelésének lehetősége
  • szavazásindítási lehetőség tetszőleges témában

Hátrányok

• első megközelítésben nehezebben áttekinthető kezelőfelület
• frissítés utáni szövegbeviteli problémák
• csak félig-meddig magyar
• szegényes formázási lehetőségek